Ami ma jó üzlet, az holnap is az lesz.

Az egyik legerősebb befektetői motiváció a FOMO (Fear Of Missing Out) azaz, hogy félünk attól, hogy elszalasztunk egy jó lehetőséget. A befektetések lényege 99%-ban a haszon, és ez már önmagában hordozza a kapzsiság és a minél többet, minél gyorsabban akarás szintű hozzáállást. Pedig a felpörgött piacon az egyik legjobb és legerősebb fegyver a türelem, mert aki nem kapkod az tud igazán keresni. A türelem alatt nem tétlen és idegörlő várakozást értek ,hanem azt, hogy látunk egy célt, amitől sem a dübörgő, sem a hanyatló piac nem tudja elvenni a fókuszt. 

Mire gondolok pontosan?

Először is a befektetés akkor jó, ha megalapozott. Tudom nincs idő a mai pörgő világban mindennek utána nézni, de minél inkább intuíciókra, mások véleményére hagyatkozunk, annál inkább növeljük a kockázatot.

Teljesen felesleges bedőlni az olyan történeteknek, ahol valaki 1 USD-ből 10 milliót csinált pár hónap alatt. Nem azért van ezekkel gond, mert hazugságok, lehetnek akár valós történetek is, de egyrészt az esélye egy ilyennek erősen konvergál egy lottó nyeremény behúzásához, másrészt az a 10 millió, amit az illető keresett, azt viszont valakik (amennyiben realizált haszonról van szó) elvesztették. És ez az egyik nagyon fontos szabálya a tőzsdének: amit keresel rajta, azt valaki valahol elbukja. Ha te örülsz, akkor valaki valahol szomorú és fordítva is, amikor te izzadó homlokkal, ökölbe szorított kézzel bámulod a monitort, és fohászkodsz minden ismert és ismeretlen istenhez, hogy: “csak most az egyszer forduljon még meg az árfolyam”, akkor valaki valahol pont azért fohászkodik, hogy ne forduljon meg. De legvégül nem a fohászok döntenek, hanem a nagyobb likviditás. Úgyhogy igenis rá kell szánni az időt arra, hogy az ember átlássa a piacot, és olyan megalapozott döntéseket hozzon, melyek mellett később lesz erő kitartani. Ezzel meg is érkeztünk a korábban emlegetett türelemhez: amennyiben az ember elkötelezett egy befektetési eszköz iránt, és amögött stabil fundamentumokat lát, akkor hiába feleződik/harmadolódik annak az árfolyama nem adja el, hanem türelmesen kivárja, míg az árfolyam újra emelkedni kezd. A kriptovaluták piaca egyébként is híres arról, hogy 4 éves ciklusokban sokszorosára emelkedik az ár, majd visszazuhan.

Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy a piac soha nem csak emelkedik. A kriptovaluták esetében (eddig) a bika piacokat elsődlegesen a Bitcoin halving-ból adódó kínálat csökkenés indította be. Majd ez az árfolyam emelkedés csapott át hype-ba, és repítette az árfolyamokat az egekbe, hogy aztán a csúcson átbukva zuhanjanak a mélybe. Többnyire ezt a mozgást nevezi a sajtó lufinak, aztán pedig a kripto piac halálának. Pedig ez csak egy természetes piaci mozgás, ami megkerülhetetlen, egyszerűen a Bitcoin működése miatt. Természetesen minél magasabb lesz a Bitcoin értéke, annál kisebbek lesznek ezek a mozgások, de valószínűleg a kripto árfolyamok még évtizedekig volatilisebbek lesznek, mint mondjuk a hagyományos tőzsde. Amennyiben képesek vagyunk elfogadni, hogy egyes kripto valuták jó befektetések, jó alapokkal rendelkeznek és az értékük volatilis, akkor hosszú távon gondolkodva sok veszteni való nincs a dologban. S eddig nem is volt, hisz aki képes volt éveken keresztül jól átgondolt portfóliót építeni, az biztosan nyereséget lát, ha ránéz az egyenlegére. 

Mikor vegyünk?

Többnyire az önjelölt megmondóemberek azt hangoztatják, akkor kell venni, amikor zuhannak az árak. Ez az úgynevezett: “Buy the dip”. Nos, mikor kegyetlenül zuhan a piac, és az ember befektetése épp feleződik, pont nincs túl nagy kedv vásárolni, pláne ha nincs erre egy rutin vagy tapasztalat. Épp ezért a legjobb, ha az ember mindig vásárol. Erről a stratégiáról a kereskedő robottal kapcsolatban ITT írtam. És ekkor kialakul egy szokás, és a piactól függetlenül lehet portfóliót építeni. De ezt csak fenntarthatóan lehet csinálni, vagyis semmiképp nem az első vásárláskor kell a családi ékszert + jobb vesét beáldozva vásárolni, hanem fokozatosan – hiszen ami ma jó üzlet, az holnap is az lesz.