Vive la résistance (et le soutien)!
Éljen az ellenállás (és a támasz)!
Egy piac elemzése a végletekig bonyolítható, hiszen annyi aspektussal rendelkezik, és annyi befolyásoló tényező van jelen, hogy emberi aggyal a sok információ már-már felfoghatatlan és pláne feldolgozhatatlan. Ha csak pusztán az ellenállásokat, támaszokat és az ezek mentén létrejövő trendvonalakat vesszük alapul egyetlen grafikonon, az is a legtöbb esetben egy átláthatatlan vonalrengeteget eredményez. Ha ezt egyszerűsíteni akarjuk, akkor viszont kapunk egy átlátható, de nem teljes képet. Mégis valahogy el kell igazodni a piacon, ha az embernek nincs annyi tőkéje, hogy önmaga mozgassa azt kénye-kedve szerint. Erre a legjobb taktika pár olyan indikátor használata, melyek a leginkább jeleznek előre bizonyos mozgásokat. Ilyen indikátor pl. az RSI (magyarra Relatív Erősség Indexnek lehetne fordítani), ahol az ár, ha eléri a túlvett szintet, akkor valószínű lefelé indul az árfolyam, ha a túladottat, akkor pedig felfelé. Ez persze nem olyan egyszerű.
Mint a példában is látszik (nyíllal jelölve) a Bitcoin RSI 2021. január 08. óta folyamatosan csökkenő trendet mutatott, miközben megjárt egy ATH-t is.
Sokak szerint az indikátorok és úgy amblokk a technikai analízis csak azért működik, mert önbeteljesítő jelleggel van jelen, és sok ember és a botok nagy része is ezt figyeli. Ez igaz lehet, azért mégis úgy gondolom van a grafikonon pár olyan információ, ami “fizikailag” is jelen van a piacon, nem pedig csak következtetések, megérzések, rögzült rutinok hatására húzott vonalak. Ilyen információ az ellenállások, támaszok rendszere.
Hogyan is jönnek létre az ellenállások és támaszok?
A klasszikus tőzsdei kereskedés alapjában véve egy nagyon egyszerű folyamat: eladásról és vételről szól. Mindenki olcsón akar venni és drágán eladni. Ez a motiváció, a cél, ez határoz meg minden stratégiát hosszú távon (már ha az a stratégia nyereséges szeretne lenni). A vásárlások során hozunk jó és rossz döntéseket, de alapesetben az egyik legfontosabb mégis az, hogy olcsón venni, majd azt magasabb áron eladni. Ahogy egy vásárlás végbemegy mondjuk egy 1000 dolláros áron, onnantól a cél a minél magasabb áron történő eladás, legyen az akár 1001 dollár vagy 1000,1 dollár. Persze az elején mindenki optimista, és megcéloz egy markáns 10-20%-os vagy egy még magasabb árat, ahol majd eladja. Még az orderbookba is bekerül: “az adott eszközt 1200 USD alatt tőlem senki nem fogja megvásárolni”. Ekkor kialakul az adott kereskedő részéről egy pszichológiai ellenállás, de ez még csak olyan szinten van jelen a piacon, hogy van róla egy bejegyzés az orderbookban, ami nem más puszta ígéretnél. Nagyjából olyan szintű ígéret ez, mint a “holnaptól sportolok” vagy a “nem káromkodok többet a gyerek előtt”. A piac változik, és vérmérséklettől, piaci hatásoktól függően megtörténik az eladás mondjuk 1100 USD-n. Ez már innentől egy fizikai ellenállás, hiszen történt egy eladás. A példa alapján kialakult egy 1000 USD-s támasz (hisz annál olcsóbban nem szerettem volna eladni) és egy 1100 USD-s ellenállás. Természetesen mindkét tranzakciónak volt egy másik oldala is: valaki 1000 USD-n eladott, és megint más 1100 USD-n vett. Épp ezért az egyén szempontjából nincs sok jelentősége 1-1 támasznak vagy ellenállásnak, mégis ha sokan adnak el egy ponton, ahol aztán sokan vásárolnak, ott egy erős támasz alakul ki, hiszen az adott árfolyamnál sok ember megszabadult az eszközétől (már nincs benne a buliban), mások pedig épp beszálltak, és drágábban akarják eladni, vagyis a piac ugyan sok kicsi ellenállás és támasz halmaza, ha ezt sokan egyszerre csinálják ott már valódi, érezhető, jelentőséggel bíró támasz vagy ellenállás alakul ki.
Most akkor fizikai vagy pszichológiai?
Nehéz kérdés. Én mindenképp fizikainak nevezném, hiszen a piacon ezek a tényezők jelen vannak és pszichológiailag ugyan befolyásolhatók (pl. egy negatív hír hatására vannak, akik simán eladnak olcsóbban, mint vettek), de láthatóan az erős támaszok és ellenállások 1-1 rosszabb időszakot is megtartanak, vagy épp jó időszakot visszafognak. És azt hiszem ez határozza meg hogyan is kell a támaszok-ellenállások rendszeréhez hozzáállni. Úgy, hogy a piacon történt helyzeteket vesszük alapul. Márpedig ott igenis megáll az a megállapítás, hogy a sokáig ostromolt ellenállásokból lassan létrejövő támaszok piaci hangulattól függetlenül tudnak piaci tényezők lenni.
Konklúzió
Aki eddig hitt a technikai elemzés létjogosultságában, annak nem sok újat mondtam, aki viszont kételkedve fogadta, hogy érdemes-e vonalakat húzni a grafikonra, annak talán jó gondolatébresztő lehet ez a post.
Erről egyelőre ennyit. És hogy ez hogyan is kapcsolódik a robotokhoz? Nos, arról majd legközelebb. Addig is itt egy kép, ahogy egy bot próbál trendvonalakat huzigálni:
